rash. wrote:
tomanek wrote:
Most meg ezt kezdtem el, bár még az ágyban is túl nagy a mérete, nem hogy ide-oda hordozni a városban, világban.
Arthur C. Clarke &
Gentry Lee:
Ráma II 
jo hulyen ereztem magam a metron, amikor elo kellett venni ezt a vallrol indithato kiadast
Végül nekem annyira nem jött be (kevesebb agyalós és több csihipuhis rész volt benne, és még a szálak sem igazán lettek elvágva), de az rémlik, hogy a neten a 3-4. részeket jobban dicsérték, szóval hajrá a Szukits kiadónak, (egyszer) csak meglesznek azok is!
Na és akkor nézzük, hogy miket olvastam azóta, az utóbbi 2-3 hónapban,
Steven Saylor:
Birodalom 
"Róma II", csak most a római birodalom kisebb, kb 5 generációt felölelő időszakáról. Néhol egy kicsit már soknak találtam, ill. untam a habzsi-dőzsis, paráználkodós-buzulós stb. jeleneteket, ill. szálakat, de azon kívül tetszett az érzékletes és szép leírás, szóval nem bántam meg az elolvasását, ahogy a - szerintem még kiválóbb - Roma Sub Rosa sorozat köteteiét sem.
Larry Niven:
Gyűrűvilág 
Már régóta szerettem volna elolvasni, aztán szerencsére kiszúrtam egy barátomnál. Az első fele nagyon tetszett (fantáziadús és gondolatokat beindító volt), de aztán talán lehetett volna jobb is, mindenesetre azért örülök, hogy nem hagytam ki.
Philip K. Dick:
Timothy Archer lélekvándorlása 
PKD utolsó befejezett regénye, a Valis~trilógia utolsó darabja. Borult is, mint az istennyila, szóval nem egy könnyű regény, azaz inkább korai Dick-könyvekkel kezdjen az ember, ha meg szeretne ismerkedni a munkásságával. Kár, hogy az Owl in Daylightot már nem tudta befejezni. (Ja és könnyen meglepődhet az addig esetleg figyelmetlenebb ember a borítón, ha a fejjel lefelé tartott könyvön teker.
)
Joe Haldeman:
Örök háború
Terveim között szerepel az összes jó sci-fi regény, vagy legalábbis a jóknak mondottak élvonalából kivétel nélkül mindegyik elolvasása. (Mivel ez is megvolt a Gyűrűvilágos haveromnak, ezért már csak hajszálakra vagyok attól, hogy pl
ebből a 200-as listából az első 25-öt "magam mögött tudhassam".) A konkrétan csatázós, ill. háborúzós részei annyira nem tetszettek, de az, hogy hosszú időszakot ölelt fel a cselekménye ("kollapszár-ugrások") és egy-egy techkütyü (mint pl a katonák ruházata stb.) leírása tetszett.
Frank Herbert:
Heisenberg szeme 
A Dűne egészen kiváló - számomra szinte etalon - 6 kötete után gyakorlatilag mindenre vevő vagyok, ami Frank Herberttől megjelenik. Néhol olyan jó volt ez a könyv a feléig, hogy megközelítette azt a szintet (és lehagyta az amúgy szerintem szintén nem rossz Dosadi-kísérletet, Csillagkorbácsot, Halandók és halhatatlanokat és A zöld agyat), de aztán a vége szerintem kicsit össze lett csapva, ill. annyira nem tetszett. Herbert Lélekvadász c. könyvét olvasta már valaki? Ha igen, akkor az (is) vállalható szerinte?
Robert A. Heinlein:
Élősdiek [szerk]
Már régóta ott hevert a polcomon, de eddig nem olvastam el, mert bár a belőle készült Paraziták c. film vállalható volt a homályos emlékeim szerint, de olyan maradandó nyomokat azért nem hagyott bennem. Végül a könyv sem, de azért nem bántam meg, hogy elolvastam ezt is, így legalább - a kiváló Hold börtönében, majd ez a minőségi visszaesés után - nagyobb élmény lesz az Angyali üdvözletet elolvasni Heinleintől.
Howard Philips Lovecraft:
Holdárnyékban
Igazából csak az eggyel híresebb
Árnyék Innsmouth fölött c. kisregényt olvastam el belőle, ami nem is volt rossz, ill. az Arkham Horror-os nevek, helységek és egyebek is viccesek voltak, de annyira nem az esetem Lovecraft, úgyhogy a többi kisebb novellát egyelőre félretettem belőle.
David Brin:
A jövő hírnöke 
Nem hittem volna, hogy valaha el fogok olvasni egy olyan könyvet, amiből Kevin Costner főszereplésével készült film (The Postman), de végül is nem volt olyan rossz a film, illetve a Dettó és Csillagdagály c. regények kifejezetten tetszettek Brintől, no meg amúgy sem vágytam éppen komolyabb és fajsúlyosabb dolgokra, úgyhogy bevállaltam. Nem is volt rossz könyv, bár a szerző általam említett két regénye fantáziadúsabb volt ennél.
Harry Harrison:
A technicolor időgép 
Vicces kis könyv volt, sokat nevettem rajta, ajánlom.
Most meg ezt olvasom - többek között azért, hogy közelebb kerüljek az
említett 25/25-ömhöz -, eddig elég borult és jóféle cyberpunk regénynek tűnik:
Neal Stephenson:
Snow Crash
Login
Register
FAQ
Search
kattintással