Nézzen hülyének téged a hóhér

.
Én inkább elforgok azon, amit mondax.
Részben teljesen 1etértek veled

.
Én jazzen (+blues), komolyzenén, és rock and roll közeli témákon nőttem fel, és hiába jó zene az Iron Maiden pölö, 1,2 percből vágom, hogy a 6:32kor jön majd be a gitárszóló, és az milyen dallamot fog majd nyomni... pedig még végig sem hallgattam a zenét.
Bármennyire rajongója vagyok a Led Zeppelinnek, fantasztikus dolgokat művelnek... a hideg kiráz, amikor meghallom őket, de egyszerűen... ez is kell...
...meg az az élmény is ,amikor meghallok gey mocskos ordenáré "basszusleadet", ami káromkodva beszél hozzám, és egyszerűen nem tudok szabadulni a gondolattól: "vazee, nem igaz, hogy ilyen hangok is vannak a világon!!!"

.
DE!
Bármilyen elektronikus hangról legyen szó, annyi érzelmet nem fog kelteni egy zenéhez értő emberben, mint mondjuk amikor egy virtuóz játszik egy szép hangszeren.
Most volt az '56-os megemlékezés, és a tévében hallottam egy hangszert... ha jól emléxem cselló volt... amikor hallottam... azt nem lehet leírni. Egyszerűen annyi keserűség és fájdalom volt abban az egy hangszerben!!!
Szóval nem ugyanaz a feeling... Nem tudom, lehet csak azért ez a véleményem, mert apámtól és audiofil barátaimtól állandóan kapom az ívet, hogy "fúúj, semmirevaló gépzene, csak olcsó pénzcsinálásról szól az egész... szart sem ér...".
Tulajdonképpen nem is érdekel, nekem mindkettőre szükségem van, és aki igazán széles látokörű ember, az hallgat elektronikus stílusokat is, és minden más zenét.
Nekem szükségem van a drum and bassre, mert sokat kaptam tőle, és ezért tartok ki mellette még egy olyan környezetben is, ahol mindenki más megvet miatta.