a Magyar telekom bemutatja:
m.város ---
Kozma Péter kortárs fényművészeti installációja
2007. december 20. - 2008. január 1.
MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA - Roosevelt tér
minden nap 16h - 01h között
szilveszterkor hajnalig
MEGNYITÓ ÜNNEPSÉG & PARTY:
December 22.
12.22. radiocafé Trio: Infragandi, Rob, Cyborg Templar
12.23. Cosmic Disco: Crimson (LTC!), Waxman & Sanyi (tilos)
12.24. Silent Night
12.25. Liquid Christmas: Jácint (cinetrip)
12.26. Hypnosis Magic Carpet: Grasshop & 9b0 (hypnosis), Janus (varázsszőnyeg)
12.27. Hetényi Milan és barátai live + world vibes: Fonetik (töréspont rádió)
12.28. Reggae Fever: Bosi (love alliance), Áfonya (tilos), Szamosi Csaba (subadibadubidu)
12.29. Hairy Special: Naga, Beta, Marvin
12.30. NVC Live & Direct: Amb (live), Ferenc Vaspoeri (live), cOp (hot flush), Ioda & Subotage
12.31. New Ears Eve: Isu (minimalheadz), Zefyr, Maks, Kontrast (optimal)
01.01 Cool Down: Kaszi (cinetrip) & Enemy (motorcity)
m.város (meta-, multi-, memória-, moduláris) - policentrikus város
A helyspecifikus installáció 12000 nm-es felületen az év végi ünnepekhez
kötődő üzenetek mellett a kortárs művészet eszközeivel építészeti, tudományos
és filozófiai tartalmakat közvetít.
Az architektúrát pontosan követő formák és plasztikus tömegek megjelenítésével
Kozma Péter ezúttal a megszokott dunaparti látképet rendezi át.
A legtágabb nyilvánosság szférájába vonva a kortárs művészeti és urbanisztikai
kérdéseket, a legismertebb városi terek egyikét értelmezi újra a lakók és a látogatók számára.
vetített összterület: 12000 m2,
vetített homlokzat: 320m
vetített talaj: 3000 m2
www.mvaros.org
www.peterkozma.com
Az utóbbi évtizedben, a média- és az információs társadalom térnyerésével párhuzamosan nemcsak a művészetelméletbe, de a városi jelenségeket leíró fogalmaink közé is bekerült az eltűnés, dezorientáció, diszlokáció, és fokozatosan felmerült magának a város fogalmának újraértelmezése is.
Miközben a távolságot már évtizedek óta kommunikációs, infrastrukturális hálózati rendszerek segítségével győzzük le (posta, telefon, közlekedési rendszerek), alig figyeltünk arra, hogy a mobilitással együtt a város percepciójának módja is megváltozott. Az autó, a vonat, a repülő ablakából nézve más szemszögből, másképp látjuk a várost, a távoli, a gyalogjáró számára összefüggés nélküli épületek, helyszínek addig ismeretlen térkapcsolatba kerülnek. Az információs eszközök terjedésével pedig nemcsak a személyes terünk változik meg (a szomszédnak írt elekronikus levelünket szatellitek közvetítik), hanem a városi térbe is egyre inkább beágyazódnak az információs és kulturális tartalmat közvetítő képernyők. Egyúttal látásunk is egyre inkább prosztetikusabb, áttételesebb, segédeszközökkel támogatott. Terminálokon, webkamerákon keresztül, képernyőn érzékeljük a városi tereket. Hogyan befolyásolja a szimultán, többszörös, közvetített érzékelés, az összetett információs közegben való navigálás a városképünket? Tájékozódásunk, térképünk nem feleltethető meg teljes mértékben a valós terekenek. A modern urbanisztikai struktúrákat nem panorámaképek jelenítik meg többé, hanem informatikai topográfiák.
Kozma Péter m.város című fényművészeti installációja sajátos szemszögből próbál a város és a művészet összefüggéseire rávilágítani. A digitális kultúra megjelenését kísérő első társadalmi utópiákat, a digitális darwinizmust meghaladva igyekszik megvizsgálni, mennyire változtatta meg térszemléletünket a hálózati kultúra. A Magyar Tudományos Akadémia homlokzatára, a Roosevelt téren és a Duna-parton vetített installáció segítségével a várost átszövő láthatatlan meta-, a multi-, mikro-, memória-hálózatotok megjelenítésére tesz kísérletet.
Az amerikai szociológus és közgazdász Saskia Sassen írja: "Ahhoz, hogy a digitalizálódás és a globalizáció jelentőségét felmérhessük, szükségesnek látszik a város kategóriájának felfüggesztése. Helyettük a központ és a központi helyek absztraktabb kategóriáit kell felépítenünk, melyek végső soron ironikus fordulatként a város újjászületéséhez vezetnek, noha új alakjában a város csak egy megjelenési formája lesz egy nálánál sokkal összetettebb összefüggésrendszernek."
Kozma Péter m.város című fényművészeti installációja ilyen felfüggesztésre tesz kísérletet a városközpontban, Budapest legismertebb látképét alakítva át. Az építészet és a művészet adottságait egyaránt kiaknázó téralakító kísérlet, a 12000 nm-es vetített kép a városi hálózatok megjelenítésével a látogatók számára alkalom, hogy újra közvetlen tapasztalat, a látottak alapján gondolja végig viszonyulását a városi térhez.
Marshall McLuhan szerint az új médiumok tartalma az azokat megelőző médium: a fényképé a festmény és a grafika, a filmé a fénykép és a színház, a rádióé az elbeszélés és a hangverseny. Médiaarcheológiai megfontolásból Kozma Péter fényfestészetének előzményeit Moholy-Nagy László tér- és fénymodulációs szerkezeteiben kereshetjük. Csakúgy mint Moholy-Nagy fénykísérleteinél, Kozma Péter installációja estetében is az optikai formálás célja egy új építészeti- és térélmény. Noha az installáció pontosan igazodik az architekturális elemekhez és a fény szenzorikusan precízen írja körül a háromdimenziós tömeget és a szerkezeteket, a diavetítés velejárójaként a lassítás, az összekapcsolás, a montázs kiforgatja a már ismert térbeli tájékozódást és a perspektívát. A fényhatás, a színkifejezés intenzitása nem naturalisztikus hűséget szolgál, hanem szerkezeti és optikai kontinuitást valósít meg. A Duna-látkép széthajtása, új összefüggésekben láttatása nemcsak tükrözi a megváltozott technikai környezetet, hanem várhatóan új szellemi perspektívát is eredményez.
Login
Register
FAQ
Search
