... az utóbbi szűk 3 hónapban meg egész sok mindent olvastam, ezeket:
Robert Sheckley:
Vadászat
Olvastam már jobb könyveket is Sheckley-től – többet is -, de azért ebből sem lett baj.
Terry Pratchett:
Erik
Pratchett könyveiből is, de azért ez is tetszett.
Lawrence Block:
Bérgyilkos inkognitóban
Kukáztam már itt-ott néhány Block-könyvet olcsóbban, de még nem olvastam tőle semmit, ezért elhatároztam, hogy idén legalább egyet-egyet be fogok vállalni a különböző ~sorozataiból. A J. P. Keller-regények közül ezzel kezdtem. Nem volt rossz, amolyan szárazabb, régivágású kriminek tűnt, Dashiel Hammett és Raymond Chandler után szabadon.
Csepregi Tamás:
Szintetikus álom
Kifejezetten jó és biztató cyber cucc, lazán egybekapcsolódó novellákkal. Brandon Hackett Az ember könyve c. könyve mellett az utóbbi év(tized(ek)) kellemes magyar meglepetése volt számomra a magyar ~sci-fi területén, jó volt ilyeneket olvasni, és ilyenekkel újból találkozni Zsoldos Péter könyvei után.
David Brin:
Az Alapítvány győzelme
Hát igazából nem lettem volna sokkal szegényebb azzal, hogyha kihagyom ezt az ún. Második Alapítvány trilógiát, ellenben jóval több szabadidőm lett volna úgy. Gregory Benford első kötete kifejezzen unalmas és lassú volt, és bár a második-harmadik kötet már eggyel jobb volt – a legjobb talán Greg Bear Alapítvány és Káosza -, de azok a nagy méretű kötetek is szárazak és lassan olvashatóak voltak. Mindazonáltal riszpekt a szerzőknek, mert igyekeztek odatenni magukat, de utólag azt mondanám, hogy inkább az Alapítvány 5 kötetét + 2 előzménykötetét kellett volna újból átfutnom ahelyett, hogy ezeket is beszereztem és elolvastam.
Lawrence Block:
Nyolcmillió halál
A Matthew Scudder-szériából ezzel kezdtem. Kicsit uncsi volt számomra (mind az alkoholizmusos, mind a krimis szál). Tippem szerint majd el fogok olvasni egyet a szerző Bernie Rhodenbarr-köteteiből is, aztán meg fogom állapítani, hogy az ízlésemhez legközelebb még a J. P. Keller-regényei lehetnek, aztán max majd azokból fogok olvasni még.
Jack Vance:
A túlvilág szeme
Hát ez is megvolt, ha már gyerekkoromban kimaradt. Továbbra sem tűnik az esetemnek az a mesés-vicces fantasy, amiket Vance írhatott, de azért néha elmosolyodtam az antihős Ravasz Cugel taplóságán.
Philip K. Dick:
Az utolsó szimulákrum
Az Agave már kiadta PKD regényeinek a legjavát, de azért sikerült megint egy izmosabb darabot találni a „maradékból”. Nagyon erős és fantáziadús a könyv első fele – potyogtak néha a könnyeim a széthullott párbeszédeknél -, de sajnos a legvége összecsapottnak tűnik, legalábbis nem sikerült végig tartani a színvonalat. Ettől függetlenül élmény volt, ajánlom a PKD munkásságát kedvelőknek.
P. G. Wodehouse:
Csirkék és szerelem
Wodehouse-nál is az a helyzet, hogy minden bizonnyal kiadták már a legjobb írásainak az első, második és harmadik vonalát. A tollát dicséri, hogy a többi könyvét is örömmel olvasom el.
Terry Pratchett:
Hölgyek és urak
Jó lenne sorrendben beszerezni a Korongvilágos könyveket, de csak úgy szoktam, hogy azokat veszem meg, amelyek az eredeti ár töredékéért jönnek szemben antikváriumokban vagy egyéb helyeken. Aztán amelyekkel nagyjából időrendben vagyok (azaz nem egy alsorozat 5-6. kötetei úgy, hogy max csak egyet olvastam abból), azokat elolvasom. Így tettem ezzel is – btw. Szentivánéj idején, ha már a története is akkor játszódik -, jó volt ez is.
Robert Charles Wilson:
Tengely
A Pörgés kifejezett jó regény volt a szerzőtől, szóval még úgy is nekiálltam a trilógia folytatásának, hogy egyébként azt olvastam róla, hogy nem sikerült olyan jól, mint az első rész. Ezt én is megerősítem, mindazonáltal ez sem volt egy rossz könyv.
Jo Nesbø:
Leopárd
Nesbø szokás szerint szállított, újból egy kiváló krimit. Kicsit ugyan már túl lett cifrázva a végére, de az első fele élmény volt, és a többi sem volt rossz. Kár, hogy lassan utolérem az itthoni megjelenéseit (az újak közül már csak a Kísértetet nem olvastam), de szerencsére a Vörösbegy előtti kettő Harry Hole-sztorit – amelyek itthon később jelentek meg – még nem olvastam, így legközelebb valószínűleg arrafelé fogok támadni.
Jack McDevitt:
Polaris
A szerző első régiségkereskedős sztorija (Született stratéga) nem igazán tetszett, de mivel anno felkeltette a figyelmemet az, hogy harmadik történet (Az elveszett kolónia) Nebula-díjat nyert, és szembe-szembejöttek a kötetek itt-ott (antikváriumok, rukkola), ezért beszereztem a többit is. Hát az igazat megvallva ezt is kifejezetten unalmasnak találtam a legtöbb oldalán. Most azért már becsületből is lenyomom még egyszer legalább azt a harmadik, díjnyertes kötetet is, de nem ma lesz az.
Robert Charles Wilson:
Örvény
Itt jóval meggyőzőbb volt számomra az első kettő rész, ezért lendületből rámentem a harmadik, Pörgés-trilógiát lezáró kötetre is. Itt is csak a kötet első fele tetszett jobban – ahogy a Tengelynél is -, de azért nem volt rossz ez a trilógia, egy különösen jó első, és egy-egy vállalható második és harmadik résszel.
Kir Bulicsov:
Kettészakított élet
A Tilosos Tóth Szabi – a rádió tematikus sci-fi napjainak szervezője - egy ismerőse selejtezett sci-fi könyveket, amiből egy pár hozzám került Szabinak köszönhetően. Ezt az írót – néhány Galaktikás novelláját leszámítva – nem igazán ismertem, de nagyon jó kis novelláskötet volt ez, ajánlom.
John Wyndham:
Web
Szembejött a rukkolán, úgyhogy még csak egy Penguin Readers-es, csökkentett szókincsű és terjedelmű, angol nyelvű kiadásban is elolvastam. Ugyan ennél sokkalta jobb regényeket és novellákat is olvastam már a jó írótól, de arra jó volt, hogy egy kis bátorságot gyűjtsek az ennél jóval izgalmasabbnak ígérkező angolnyelvű könyveimhez a polcaimon, mert ezzel a mondjuk igen minimalizált, de azért „upper intermediate” szintű nyelvezettel nem volt semmi problémám, és pillanatok alatt el is tudtam olvasni a Bánki-tó partján ejtőzve. Azaz biztató volt a kísérletem mind a megértést mind az olvasásra szánt időt tekintve, amely két tényező miatt ódzkodom még egyelőre az angolnyelvű jóságok olvasásának elkezdésétől.
China Miéville:
Konzulváros
A vége felé járok a könyvnek, eddig nem győzött meg különösebben. Azért ~1300 Ft-ért OK volt (egy 500 Ft-os könyvhetes kuponnal kiegészült, -25%-os ÉS 2+1-es akció keretében beszerezve). Mindazonáltal ha ez A (vagy csak az egyik?) legjobb sci-fi a szerzőtől, ami az Agave-nél jelent meg, akkor valószínűleg nem fogom elolvasni a korábban, máshol megjelent „epikus fantasy”-jét, „bizarr tengeri kalandregényét” és „western”-jét, bár persze az utolsó, még hátralevő 70 oldala alapján árnyalhatom majd később az eddig róla kialakult véleményemet és benyomásomat.