- B-P-W
+ Én...
1000 Ft
Na inkább bepásztázom a végleges progit:
május 4., vasárnap, 19.00
Ultrahang Est
A tavaly őszi Ultrahang Est folytatásaként most a május 2-3-án megrendezésre
kerülő, immár negyedik X-Peripheria fesztivál vendégei közül lépnek fel a
következők Szegeden: R. R. Habarc (H), Én (H), Raven Rec. (A) és Tujiko
Noriko (J)
R. R. Habarc (H)
Szónikus értékmentő és értékteremtő: 21. századi "csináld magad" úttörőként
egyszerre viszi CD-R kiadóját, az Avultot és készíti öntörvényű felvételeit.
Az indusztriális, pszichedelikus rockhagyományokból induló R. R. Habarc
munkái - az előbbiekből mind a mai napig valamit átmentő, megőrző -
kötöttségek és határok nélküli szabadzenék, amelyekben megfér egymás mellett
az intellektuális humor, az abszurd, a szürreális és a nagyon is reális.
Sajátosan dongó, zsibongó, dobokat nélkülöző belső ritmussal rendelkező,
mániákus anyagai hangzó élménytúrák az ipari és a konkrét zene határán,
egyenlő távolságra a komoly és a kevéssé komolyan vehető műfajoktól.
Becsavarodott zenéje akarva-akaratlanul provokál, kihívást jelentenek a
hallgatónak, munkái szélsőséges indulatokat keltenek. Feszíti a húrt! Kell
ennél több?!
Én (H)
Én (vagyis Tóth Pál) 1993-94 között az illegális Tilos Rádió műsorkészítoje
volt, 1995-tol pedig a (legális) független Tilos Rádió tagja, ahol
hétrol-hétre készíti a mai experimentális és elektroakusztikus zenei
tendenciákat bemutató műsorát, a No Wave-et. Hat éve ad élo koncerteket,
vesz részt konceptuális zenei művészeti eseményeken, kevert zenét Frenák Pál
társulata számára és készít hanginstallációt is. Műsora keretében
rendszeresen "éterkoncerteket" hallhatunk, amelyekben saját
elektroakusztikus zenei kollázskompozícióit mutatja be. Művei egyaránt
merítenek a konkrét zene, az ún. lopofónia és a hangfestészet valamint a
hangzásművészet eredményeibol.
Raven Rec. (A)
Werner, a szünetmentes tápegységek mestere, barkácsoló, balsorsú
klubszerelmes, emberi élősködők vendéglátója
Andreas, énekes, a torzítás hercege, Bügelbretter ura, kétszeres apa, beach
boy, az erő vele van
Matthias, a nyolcvanas évek neveltje, elméje képregényeken csiszolódott,
majd hangoktól, ízektől elhomályosult.
Hármójuk zenekészítői elszántsága a 90-es évek végén találkozott. Elképesztő
hangzáshoz vezet a hármas azon ambíciója, hogy olyan könnyű dalszerkezeteket
készítsen, amelyek vaskos hangokkal, impresszív melódiákkal teliek, és
amelyekben ugyanakkor elegendő lehetőség adódik a háttérzaj folyamatos
változtatására. Lehetséges, hogy az eredmény néha csupán lenyűgöző,
mindazonáltal a közönség odáig van érte.
A Fertő-tó környékéről elszármazott osztrák trió szimplábbnál is szimplább
szintikkel és dobgépekkel, olykor pedig slágeres énekkel, és nagy szívvel
előadott szeretni való "presszó elektronika"-t, vagy ha címkézni akarunk
"nice pop"-ot művel. Szinte minden hangjuk ismerős, és mégsem lehet őket
hovatenni. Elektronik avantgárd pop, amiben csak annyi avantgárd van, hogy a
szerzők nyilvánvalóan nem bűvészkednek sokat számítógéppel, és csupán egy
négysávos magnó segítségével rögzítik zenéiket.
Szegeden a már megjelent "Living on a Lake" és a még megjelenés előtt álló
második, "Home@anywhere" című lemezükről és repertoárjuk egyéb helyeiről
játszanak felvételeket.
Tujiko Noriko (JP)
Tujiko Noriko Osakában született, jelenleg Tokióban és Párizsban él. A
hetvenes évek végén kezdett énekelni, azonban csak 1999-ben jutott el odáig,
hogy saját szintetizátort és sampler vegyen. Makeup And Soldiers címre
hallgató első nagylemeze 2000. tavaszán látott napvilágot és élőben is
ekkortájt mutatkozott (volna) be a japán közönségnek. A legelső fellépés
azonban egy komoly lerészegedés miatt kudarcba fulladt. Ezt követően Noriko
néhány hónapig felhagyott a zenével és egy japán étteremben dolgozott.
A vendéglátós kitérő után Noriko gőzerővel vágott bele Shojo Toshi című
második anyagának elkészítésébe. Egy tokiói fesztiválon találkozott a bécsi
Mego kiadó vezérével, Pitával, akinek azonnal nagyon megtetszett a kazetta,
olyannyira, hogy Noriko második lemeze már a Mego-nál jött ki 2001.
májusában. Mindeközben Noriko csatlakozott a SlideLab nevű japán
művészformációhoz, valamint közreműködött az OK Fred című magazin
létrehozásában is.
2002. tavaszán a Mego piacra dobott egy 5 dalt tartalmazó maxilemezt is,
amely többek között egy Bécsben rögzített koncertfelvételt is tartalmazott
és mára a gyűjtők egyik keresett darabja lett, lévén, hogy az anyag csak
bakeliten látott napvilágot.
Noriko harmadik, Hard Ni Sasete címet viselő nagylemeze 2002. őszén jelent
meg, szintén a Mego gondozásában. Ezt a korongot mind a sajtó, mind a
rajongók óriási lelkesedéssel fogadták. Noriko továbbfejlesztette vokális
képességeit és egy sokkal kimunkáltabb, egységesebb és erősebb albumot
sikerült készítenie.
Szédelgő szintihangok, remek érzékű hangmintaillesztések, döbbenetes vágások
és váltások még a legkézenfekvőbbnek induló kvázi és szószerinti slágerekben
is; melódia megakasztások, majd újraindulások; változatos ritmuskezelés.
Rendkívüli és számonkénti egyedi, eredeti zene alapok, amikhez még hozzá
kell vennünk azt is, hogy mindezekhez a hölgy, nem is akármilyen, főként
japánul előadott éneke társul. Az összhatás borzongató, ugyanakkor édeskés,
s ezért könnyen adja magát, de nem illan el azonnal. Újabb perspektíva a
zene tágas horizontján! Ha sokszor kölcsönvett is, de megélt, intim hangok,
ízig-vérig lo-finek álcázott ábrándos, avantpop.
www.uh.hu
www.xperipheria.hu
jegyár:
1000 Ft (teljes áru)
800 (Ezüstég)