|
Kinizsi utca
NSZ • 2004. január 19. • Szerző: Aczél Endre
Nagyon is meglehet, hogy a Tilos Rádió épülete elé olyasvalaki (az a bizonyos „harmadik ember”, akit a rendőrség se ismer még) csempészte oda égetésre az Izraeli Állam zászlaját, akinek se a tüntetés szervezőihez, se az ilyen tüntetések „hagyományos” részvevőihez semmi köze nem volt korábban. Amiből az a következtetés adódik – köszönhetően a jobboldali média nem csekély erőfeszítésének, tényfeltáró tehetségének –, hogy ennek a nagyszerű, keresztény tüntetésnek az arculatát titokzatos elmék és kezek feketítették be. A nép ma csak arra emlékezik – lám, a provokátorok számítása bevált –, hogy izraeli (zsidó) zászlót égettek a Kinizsi utcában, holott ha valamit, hát épp ilyesmit nem akartak a rendezők és résztvevők. Se zászlóégetést, se ilyen emléket, mondhatnánk.
Ami folyik az adalékkeresés a Fidesz parlamenti frakcióvezetőjének a tüntetés szinte másnapján kelt nyilatkozatához, miszerint a zászlóégetéshez csak az MSZP-nek fűződhetett érdeke (vö. jó keresztények hiteltelenítése), ergo a felelősöket, kolomposokat a baloldalon kell keresni. Áder János majdhogynem kimondta: az a bizonyos – most már nevezzük így – „harmadik ember” a bal(liberális) oldal fizetett ügynöke volt. A tényfeltárók meg felkért vagy kéretlen áderisták, ezt viszont én mondom. A „provokátor – nem provokátor” irányba viszik az egész ügyet, s személyes tapasztalatból tudom, nem eredménytelenül. Ez az ország hajlamot érez arra, hogy a „harmadik embert”, a zászlóégetés kezdeményezőjét keresse, s ugyanazzal a lélegzettel a béna rendőrség nyakába varrja az egész „ügy” felderítetlenségét. Holott…
Holott az ügy teljesen fel van derítve. Lehet, hogy az Izraeli Állam budapesti nagykövetsége tiltakozott; lehet, hogy a zsidó hitközségek felháborodásuknak adtak hangot, de ők valamennyien, mint a nyomtató ló, amelynek, köztudottan dupla szemellenzője van, ugyancsak a zászló által vannak/voltak elvarázsolva. A zászlóégetés előtt tudniillik elhangzott egy s más a Kinizsi utcában. Nagyon normális dolgok voltak ezek, Magyarországon megszokottak, hovatovább elfogadottak – ellentétben a zászlóégetéssel. (Csurkának több tízezres demonstrációi voltak a Hősön terén – egyiken se égettek izraeli zászlót.) Beszéltek szónokok, egészen hivatalosan, s kicsit fölgerjesztették gyújtó szavaikra váró hallgatóságukat. Az egyik azt mondta, Heródes után kétezer évvel „ismét kimondatott a keresztényüldözés parancsa; a másik azt, hogy Magyarországon „öt évtizede egy magyar- és kereszténygyűlölő kisebbség” üldözi a magyar és keresztény többséget. (Öt évtizede? Helyesbítek: 1918 óta. Tessék olvasni.) Csoda-e, hogy a zsigeri reakcióira hagyatkozó többség – ezúttal a tiltakozó gyűlés nyilván keresztény többségére hivatkoznék – sebtiben „zsidóra” fordította a hallottakat, s aztán elkezdett pörögni. Igen, sajnálatos módon az abszolút mellékvonalnak tekinthető zászlóégetés előtt kicsit nyilas hangulatok uralkodtak el a Kinizsi utcában. A hangfelvételeken oly gyönyörűségek hallhatók, mint: „Gyilkosok, mocskos zsidók, menjetek haza Izraelbe!”. Vagy: „Minket ki akarnak nyírni, a kisebbség ki akar irtani bennünket!” Vagy: „Takarodjatok! Ria-ria, Hungária!” (Halld, Viktor.) Volt aztán „Palesztina, Palesztina!”, ami gyöngéd utalás arra, hogy „a magyarok” éppúgy „a zsidók” miatt nem urak a saját hazájukban, mint a palesztinok. (Kicsit rosszabb: a magyarokat is a zsidók irtják.)
Tetőpontja volt a Kinizsi-gyülekezetnek, amikor a résztvevők kifütyülték Gyulay Endre katolikus püspököt, aki levélben kért tőlük türelmet és keresztényi szeretetet. („Elfogyott a türelem, elfogyott a türelem!”) Keresztényi volt az egész. Hangsúlyozom: zászlóégetés előtt. Akik ma és tegnap, az egész jobboldali sajtó s akár a közszolgálati rádió igénybe vételével azt csócsálják, provokáció volt-e a zászlóégetés vagy sem, a „feledés füvét” (Katajev) keresik és kínálják mindarra, amit hangban erről a felemelő, egy héttel ezelőtti vasárnap délutánról megőriztünk. Ismerjük a szerecsen és a mosdatás esetét.
_________________ Töréspont Rádió | SoundcloudYou think you're big time?
|
Login
Register
FAQ
Search
teljes oldalas tényfeltárást közöl a mai M.Nemzet.
fuck arts let's dance 
akkor még semmit,bár ki tudja,mi voltam akkor,előző életemben-ha volt ilyen-, de most érezhető egy-két vonás, úgymond "módszer" abból a korszakból, mármint persze a "történelem" és nem saját tapasztalat alapján..
kétségbeejtő. Az ilyen emberek miatt volt olyan a 20. század, amilyen...
