Az élet örömei
Haláltól megóvsz-e engem, ki azért szidalmazol,
mert a harcot kedvelem, s a múló gyönyört hajszolom?
Nos tehát, ha nincs hatalmad elhárítnod a halált:
míg a kaszás értem nem jő, hadd, hogy szórjam vagyonom!
De bánnám én, mily hamar suhint le rám haragosan,
három dolog csak ne volna, melyre vágyik a nemes:
a bor, hogyha bugyborékol tiszta víztől tüzesen,
vörösbor, ha iddogálom, s rám egy álnok szem se les;
aztán száguldozni, hogyha hív a harc, jó lovamon,
mely, mint hajlott lábú farkas, hogyha szomja kergeti.
S harmadik: a harmatos nap. Ó derűs, vidám napok:
sátor árnyán, lány ölében csalni meg a rest időt!
