Hm, klafa topik, egész érdekes dolog végiggondolni "zenei öntudatra ébredéstől" máig, hogy hogyan is... Kezdetben volt a szokásos MC Hammer meg NKOTB őrület, némi Ice MC-vel meg Snap-pel vegyítve, de ezt betudom a tömegnyomásnak, mert hamar rákattantam az akkori u.n. alternatív zenékre (Cure, New Model, Nick Cave, magyaroknál FO System, Kortársak, ilyesmi...). Ez úgy ált. hatodikra tehető. A vonal ki is töltötte a középiskolát, elektromos zenéket nem tekintettem komoly dolognak, talán kivétel New Order (Joy Division kötődés). Úgy 16 évesen nyitottam a világ többi zenéi felé, brit-poppal (Oasis szintén, Pulp, ilyesmi). Hamar képbe került Portishead, Massive Attack, és meg kellett állapítanom, hogy alapvetően a zene elektronikus előállításával nics baj. Azután már nem emléxem pontosan hogyan, de lett pár ambient lemezem, meg olyanok amelyeket be sem tudtam határolni műfajilag (FSOL!). Egy idő után azt vettem észre, hogy már a régi lemezeimet nem is hallgatom, csak Orbot, meg Krudert... Persze nem váratott sokáig magára és eljutottam egy tört partira ahol azonnal elhatároztam, hogy ha nem is tudom pontosan mit hallok, de nekiugrok a neten letöltögetni ilyeneket... Jól esett, hogy olyan zene, amit otthon is szeretek, csak gyorsabb, meg még hihetetlenebb hangok ömlenek az agyamba

Nos, így történt. Azóta már néha azt is tudom, mit hallok (néha!)
