|
Biók.
HOLESTAR
Holestar... hol is kezdjük? Talán ott, hogy adva van egy szárnyait bontogató multimédia/vizuális művész csaj, Christine Tyler, akit alkotóként az a kérdés izgat, hogyan lehetne kedvenc vesszőparipáját, a testiség és a női(es)ség fogalmának felülvizsgálatát szórakoztató, fogyasztható formába önteni. Hamarosan megszületik a megoldás, vagyis Holestar karaktere: egy "tranny with a fanny", azaz nőimitátor férfinak öltöző nő. A "hagyományos" gender-bender felálláson még egyet ferdítő ötlet bevállt: Holestar pillanatok alatt akkori lakhelye, Bécs meleg/transzveszti közösségének egyik kedvelt társasági figurája lett. Egy vodkától fűtött rögtönzése után pedig, amikor egy partin ráénekelt az éppen játszott számokra, az egy ideje már dj-ző dívának összeállt a produkciója. Holestar magánszáma tulajdonképpen egy bootleg dj-szett és egy transzvesztita tátika-show keveréke, azzal a különbséggel, hogy ő tényleg ráénekli egy számra egy másik szám szövegét. Világos, ugye? Holestar négy év után tavaly visszaköltözött Londonba, ahol folytatta az osztrák fővárosban megkezdett diadalmenetét. Rendszeres fellépője kisebb és nagyobb klubok meleg/travi estjeinek, utóbbiak közül megjárta pl. a Ministry Of Sound, a Turnmills vagy az EGG színpadát. De játszott a Glastonbury és a Lovebox fesztiválon, továbbá rendszeresen hívják Európába és Amerikába, partikra éppúgy, mint divatbemutatókra. Kirívó karakterén megakadt George Michael szeme is, aki szerepeltette egyik klipjében (An Easier Affair), valamint ő játszotta a címszerepet a Hannibal The Cannibal musicalben. Mindeközben művészi énjének kibontakoztatására is futja: több performanszban való közreműködés után idén nagy sikerrel mutatta be első önálló koncept-art "performansz-revü"-jét The Insanity of Modern Celebrity címmel, amely a mai celebek meghasonulásának témáját feszegeti. Egy videó-installációját nemrégiben beválogatták a friss brit tehetségeket bemutató Left Of Centre kiállítás anyagai közé, jelenleg pedig lázasan dolgozik képzős diplomamunkáján. Ahogyan karakterénél elmosódnak a nemek határai, művészetében átjárás van az avantgárd és a tömegszórakoztatás között, dj-szettjeiben úgy forr össze popzene az underground műfajokkal. "So dance you fuckers, dance."
EVE MASSACRE
A németországi Nürnberg egészen aprócska pont a világ zenei/popkulturális térképén, de ha a bootleget vesszük, ebben a műfajban egy kiemelkedő nevet tudhat magáénak a város: Evi Herzing, azaz Eve Massacre. A hölgy szinte az elsők között tűnt fel anno a mash-upokat fabrikálók sorában, és rögtön ki is tűnt azzal, hogy két szám helyett ő öt-hat vagy akár még több számot dolgozott össze mesteri módon. Ezekkel a "mini mixekkel" kivívta a nemzetközi bootleg-társadalom elismerését, amely a mai napig övezi. Művei - melyekben általában a lehető legkülönfélébb stílusú dalok mosódnak össze, popslágerektől punkrockon át breakcore-ig, 80s szintipoptól dark wave-en át electro-house-ig, grime-tól minimálon át nu rave-ig - ráadásul mindig egyfajta politikai-társadalmi állásfoglalásként is működnek, jelezve Eve harcos társadalombíráló kiállását. A pályáját gitárosként kezdő hősnőnk a bootlegek mellett saját zenéket is ír: első albuma Gestures Of Indifference címmel 2004-ben jelent meg, legfrissebb kiadványa pedig az idén októberben napvilágot látott mini-LP, amely a kihívó Sexualize This! címet viseli. Mindezek mellett Eve lelkes és fáradhatatlan dj és promóter: szülővárosában két estet is visz házigazdaként (Sophisticated Boom Boom, Nurotic Soundsystem), illetve mindenféle koncertek szervezésével igyekszik még jobban felkavarni a nürnbergi állóvizet. DJ-szettjeiben, bár mostanában az elektró a fő összetevő, bootlegjeihez hasonlóan bármi előfordulhat, ami táncolásra késztet. Amit csinál, ő maga úgy nevezi: "disco violence" - és ez tényleg mindent elmond.
|