Psychic TV / PTV3
2007. október 13., szombat
Október 13-án túlzás nélkül rocktörténeti pillanatnak lehetnek tanúi azok, akik ellátogatnak a K2 klubba: több mint negyedszázados pályafutása során először lép fel Magyarországon a nyolcvanas-kilencvenes évek meghatározó zenekara, a Psychic TV, avagy ahogy az együttes mostanában nevezi magát: a PTV3. A Psychic TV 11 évvel a legutóbbi sorlemez után idén megjelent Hell Is Invisible... Heaven Is Her/e című albumának bemutató turnéján ejti útba Budapestet.
Nehéz pár mondatban összefoglalni azt az elemi hatást, amit a Psychic TV gyakorolt a kortárs indusztriális zenékre, a punkra, az art-rockra és még ki tudja, hány zenei műfajra – jelentőségében talán csak a Pixies mérhető hozzá. A Psychic TV az összekötő kapocs a hatvanas-hetvenes évek fordulójának New York-i artrockja és a nyolcvanas-kilencvenes évek underground mozgalmai között. Az együttes egyformán kulcsszerepet játszott a nyolcvanas évek első felének szintipopjában, az évtized végének acid- és techno-forradalmában. Az 1986-87-es kísérlet, melynek során a Psychic TV havonta adta ki koncertlemezeit (a zenekar két év alatt 17 lemezt jelentetett meg), előfutára volt a Pearl Jam sokat emlegetett koncertlemez-sorozatának. Az együttesben számtalan zenész és képzőművész fordult meg, akik később a Coilt, a Cultot, a Soft Cellt és hasonló együtteseket indítottak útjukra.
A Psychic TV története szorosan összefonódik a zenekarvezető énekes-zeneszerző-képzőművész-filozófus Neil Andrew Megson sorsával, aki Genesis P-Orridge művésznéven híresült el (újabban a Breyer előnevet is használja). P-Orridge a Throbbing Gristle-ben, ebben a pre-indusztriál artpunk-együttesben ismerkedett meg a filmrendező Peter Christophersonnal, akivel 1981 környékén új zenekart alapított. A duóhoz csatlakozott Alex Fergusson (szintén P-Orridge egykori zenésztársa, az Alternative TV-ben), és a Psychic TV lényegében készen állt, hogy megkezdje korszakos működését.
A Psychic TV legfőképpen képző- és videoművészeti indíttatásában, illetve kísérletező attitűdjében különbözott a korszak brit punk- és szintetizátor-zenekaraitól. Ahogy P-Orridge egyszer megfogalmazta: "inkább zenélő videoművészeti csoport vagyunk, mint videoklipeket készítő zenészek". A korai lemezek letisztult, bár részben kísérletező szintipop-hangzása éles ellentétben állt a koncertek spontaneitásra épülő zaj- és hangorgiájától. A Psychic TV már ekkor elkezdte építeni legendás sampling-, azaz hangminta-gyűjteményét, amelyből szemezgetve hihetetlen produktivitással és szaporasággal adta ki újabb és újabb hanganyagait. E hangmintázós-indusztriális-ambientes zenefelfogással P-Orridge, Christopherson és Fergusson évekkel, ha nem egy teljes évtizeddel megelőzte korát.
Számos kortárt artrock-ipari formációhoz (mint például a Laibach) hasonlóan a Psychic TV is egyfajta világnézeti-filozófiai csoportot szervezett maga köré: ez volt a - lemezeit mind a mai napig kiadó - Thee Temple of Psychic Youth, ami egyszerre működött művészközösségként és elkötelezett rajongói klubként.
Genesis P-Orridge azonban folyvást új utakat keresett: eklektikus művészi felfogásába a pszichedélia éppúgy belefért, mint a poszt-punk, az indusztriál éppúgy, mint a koszos gitárhangok vagy a sampler. Ám amikor 1988 környékén, a híres, a Guinness-rekordként is számon tartott koncertlemez-sorozat kaidását követően a zenekarvezető egyre inkább a még gyerekcipőben járó techno felé fordult, Christopherson és Fergusson elhagyta a zenekart, helyükre Fred Gianelli és más elektronikuszenei művészek érkeztek.
A Psychic TV második korszaka a techno és az acid house jegyében telt. 1992-től a Psychic TV csak kisebb-nagyobb megszakításokkal működött, sokkal inkább emlékeztetett laza zenei szerveződésre, mint valódi zenekarra. Végül, számos viszontagság (mint például P-Orridge tibeti missziója és a Psychic TV hangminta archívumának megsemmisülése) után a zenekar 2003-ban alakult újjá, immár PTV3 néven. Persze a fáradhatatlan és nyughatatlan Genesis P-Orridge közben nem henyélt: elképesztő sebességgel adta ki újabb és újabb ambient-, kísérleti és spoken word lemezeit, miközben élettársával, Lady J-jel kidolgozta a "Pandrogünia" elméletét és művészi programját. Az idén megjelent friss lemez, a Hell Is Invisible... Heaven Is Her/e ennek a hitvallásnak és életformának a kifejeződése. A két P-Orridge egész életét a pandrogüniának veti alá: ez elképzelés egyfajta többneműséget vagy mindenneműséget takar, ennek eredménye, hogy P-Orridge az elmúlt években szabályos művészi programként plasztikai műtétek sorát hajtatta végre magán, így már egyfajta többnemű lényként teljesen hitelesen énekel jellegzetes, fél-arisztokratikus hanghordozásával, imígyen: "Tényleg élek e testben? Ez tényleg az én húsom e testben? Kutyák a kapu előtt, ez tényleg az én világom lenne?"
Bármily meglepő, a Hell Is Invisible... a Psychic TV és Genesis P-Orridge pályafutásának leginkább hallgató- és rádióbarát lemeze. Helyenként kifejezetten slágeres, persze a Psychic TV recsegős-improvizatív-indusztriál-punk-techno hangzásához képest. Ritka pillanat, de szinte teljesen hagyományos, verzé-híd-refrén felépítésű hagyományosnak mondható dalokat is találunk rajta, persze jócskán megspékelve sikoltó gitárokkal, indusztriális ütemekkel és hangmintákkal. És mindezek fölött ott lebeg a fáradhatatlan teremtő, Genesis P-Orridge szelleme, se nem női, se nem férfi hangja. Olyasfajta összegző konceptlemezről van szó, mint David Bowie 1. Outside-ja, helyenként még a hangzás és a hangvétel is nagyon hasonló.
Kevesen hitték volna, de a Psychic TV feltámadt romjaiból. Letisztult, a szélsőségeket kerülő, de azért kellőképp extravagáns lett az új lemez, úgyhogy nyugodtan mondhatjuk: egy ereje teljében lévő zenekart láthatunk október 13-án a K2-ben.
A zenekar jelenlegi tagjai
Genesis Breyer P-Orridge: ének, basszusgitár, hangminták
Lady J Breyer P-Orridge: dob, ütősök, hangminták, vokál
Edward O'Dowd: dob, ütősök
Alice Genese: basszusgitár
David Max: gitár
Markus Persson: billentyűsök
Válogatott diszkográfia
Hell Is Invisible... Heaven Is Her/e, 2007
Trip Reset, 1996
Cold Blue Torch, 1996
Breathe, 1996
Sirens, 1995
Ultradrug, 1994
Sugarmorphoses, 1994
Cathedral Engine, 1994
Al -Or-Al, 1994
A Hollow Cost, 1994
Peak Hour, 1993
Cold Dark Matter, 1992
Ultrahouse, 1991
Direction Ov Travel, 1991
Beyond Thee Infinite Beat, 1990
Towards Thee Infinite Beat, 1990
Kondole, 1989
Tekno Acid Beat, 1988
Jack the Tab, 1988
Allegory and Self, 1988
17 élő album, 1986-1988
Themes3, 1986
Themes2, 1985
Mouth of the Night, 1985
A Pagan Day, 1984
Dreams Less Sweet, 1983
Themes, 1982
Force the Hand of Chance, 1982
További információ
http://www.myspace.com/ptv3
http://www.genesisp-orridge.com/