|
Blabla:
Az Ed Bangeren túl is van élet a francia elektró-szcénában, bizonyság erre a Kollektiva novemberi klubestjének vendége, aki Busy P-ék árnyékában avanzsált az egyik legfelkapottabb párizsi dj-producerré. Most végre a magyar partiközönség is átélheti a hamisítatlan és egyedi gettóhouse-acidrave-elektróhiphop őrületet á la Don Rimini.
Amikor tavaly év elején feltűnt, mindenki (a mindentudó trainspottereket leszámítva) kapásból azt mondta volna Don Riminiről, hogy olasz, a neve miatt, na meg azért, mert első EP-jének (Time To Panic) számcímei is olaszul vannak. Ráadásul, második, idén januárban a tekintélyes Mental Groove-nál kijött EP-jének (Absolutely Rad) fő trekkjéhez a milánói eurocrunk-huligánok, a Crookers rittyentettek egy olyan remixet, amitől lehidalt a fél világ, beleértve pl. A-Trak-et, Busy P-t, Diplót, a 2 Many DJs-t és a MSTRKRFT-ot, akik rongyosra játszották a számot. A tánctér-felszántó Let Me Back Up hisztérikus sikere után egyre többen tették fel a kérdést (a mindentudó trainspottereket leszámítva): ki a fene ez a Don Rimini?
A válasz meglepő: egy harmincas, ránézésre szerénynek és félénknek tűnő fickó Párizsból, a sikkesen laza B-boy-ként öltözködő Xavier Gassemann. A kúl street sztájl nem véletlen, emberünk ugyanis hiphop dj-ként kezdte a bizniszt, még tinédzserként. Ez volt a kiindulópont, ahonnan zenei látóköre kinyílt, és tágult egyre az új és újabb stílusokkal, a Miami bass-től az acid house-on és technón át a rave-ig vagy napjaink (nem csak francia) elektrójáig. (Legnagyobb példaképei közt őket említi: Run-DMC, DMX, Timbaland, Underground Resistance, Daft Punk, Robert Armani.) És mint minden igazán jó producernél, ezek a hatások nála is összeforrnak egy egésszé, valami teljesen újjá, legyen szó dj-szettjeiről vagy saját zenéiről.
Utóbbiakból legutóbb idén júniusban szabadított a világra egy mini-albumra valót: a Kick’N Run EP számai hol amerikai hiphop-mutációk behatásaitól, ghetto-tech-től, bmore-tól és crunktól hangosak, hol klasszikus savas vartyogástól és oldskool rave-szintifutamoktól, hol pedig hevimetálosra vett torz riff-fűrészeléstől. „Don Rimini a zenéjével térdre kényszeríti az electro-house közönséget” - jelentette ki Rick Ross, az EP-t Amerikában kiadó Delicious Gutter label egyik főarca. A lemez még a The Guardianhoz is eljutott, ahol ezt írták róla: ”Áldás olyan korban élni, amikor az itt hallható, szanaszét tekert fűrészhangok az önkifejezés népszerű formáinak számítanak.” De Don Rimini számára a legfontosabb elismerést valószínűleg az jelentette, hogy az első számú francia zenei magazin, a Les Inrockuptibles „simán napjaink legizgalmasabb francia producerének” kiáltotta ki.
Nos, Don Rimini a maga részéről azóta is mindent megtesz, hogy fokozza az izgalmakat. Idén további két falbontó klubslágerrel rukkolt elő, az egyik Young MC rapklasszikusának, a Bust A Move-nak, a másik a Szellemirtók főcímzenéjének remixe, de a The Count & Sinden Hardcore Girls-ének átiratával is jó eséllyel arat majd.
A Kollektivának amerikai turnéja előtt sikerült elcsábítani Budapestre Don Riminit, hogy egy kis ízelítőt kapjunk a „csak keményen, semmi kecmec” gettó-mentalitással elővezetett, kirobbanó energiájú, lórúgás erejű vandál-zenékből lemezjátszókkal gyártott parti Molotov-koktéljából. Az eufórikus, békés zavargás-keltésben hazai részről a „franciázásban” verhetetlen egyszemélyes We Plants Are Happy Plants, a Don Riminit nem hivatalosan, ámde bitangul remixelő Dirty Monkeez duó valamint a klubest házigazdáinak hármasa segédkezik.
|
Login
Register
FAQ
Search
