Ray Kurzweil-tól még nem olvastam semmit, de hogyha a Szívélyes Fahrenheit tetszett, és a Gyilkos idő még nem volt meg, akkor ajánlom azt a kötetet.

Ugyanolyan kiadvány, szintén 17 db, de 1953-as és szerintem még jobb sci-fi novellákkal, mint amilyenek a Szívélyes Fahrenheitbe kerültek, ugyanúgy Isaac Asmimov és Martin H. Greenberg szellemes előszavaival az írások előtt.
Nekem a legutóbbi bejelentkezésem óta ezek voltak:
Philip K. Dick:
A Frolix-8 küldötte 
Szokás szerint egyhuzamban, egy autóút alatt elolvastam a hátsó ülésen, és akkor tetszett is, de az előbb alig tudtam felidézni, hogy miről szólt és mi lett a vége (azon mondjuk jót szórakoztam, amikor újból csekkoltam), szóval a legtöbb eddig megjelent PKD-regény jobb nála, de aki szereti az ezt is elolvashatja bátran.
P. G. Wodehouse:
A dinka lelke
A második golfos könyv, rövid golfos sztorikkal Wodehouse-tól. Szintén a gyengébb eresztések közül valónak érzem, de eggyel jobban tetszett, mint az előző golfos könyv.
Neal Stephenson:
Gyémántkor I-II.
Annyira nem tetszett, mint a Snow Crash, de azért nem bántam meg, hogy beszereztem és elolvastam.
Jussi Adler-Olsen:
Nyomtalanul
Jo Nesbo általam olvasott könyvénél eggyel kevésbé, Indridasonénál meg eggyel jobban tetszett ez a skandináv krimi, nemsokára jöhet majd a Q ügyosztály 2. esete is, ha el tudom happolni néhány napra a szülőktől.
Különféle szerzők:
Fényévek – sci-fi antológia
Kitűnő válogatás volt, a szerzők rövid (nagyon rövid) ismertetésével a végén, megint találtam jóságot az egyik Múzeum krt-i antikváriumban az egymás melletti 9-10-ből (középtájt) három számjegyű áron.
Arthur C. Clarke:
Mélység
Annyira nem éreztem egy vadító regénynek ezt Clarke-tól, de ha már belefutottam egy antikváriumban, akkor elhoztam ezt is és elolvastam, rossz azért nem volt.
Simon Welfare és
John Fairley:
Arthur C. Clarke titokzatos világa
Néhány éve elkezdtem olvasgatni, mostanában nyilvánítottam befejezettnek részemről. Voltak érdekes részei, amiket többször is átnézhettem, és talán olyanok is, amelyeket egyszer sem. Clarke fejezenként körülbelül (ill. maximum) egy-egy oldalt írt hozzá, de érezhető a keze nyoma abban, hogy kevésbé ezoterikusak a témák, mint amilyenek lehetnének, ill. szoktak lenni a hasonló könyvekben. Mindenesetre nem egy új kötet (a benne levő fényképeken általában pl. alig látszik valami), és többnyire nem is olyan izgalmas a stílusa. (X ezt látta itt ekkor és ekkor, Y meg ezt látta itt ekkor és ekkor stb.)
Terry Pratchett:
Egyenjogú rítusok
Mivel a Korongvilág-sorozatból eddig az első két könyvet olvastam el kölcsönkérve, így beszereztem ezt, ha már pont a "harmadik" jött velem szembe (nem sokban kapcsolódik az előzőekhez, szóval az írás-megjelenés idejét tekintve lehet az), illetve a negyedik még megvan egy másik haveromnak. Ez sem volt rossz (bár persze kevésbé vadított, mint az első kötet), szóval még nem hagyom abba a sorozat olvasását.
Különféle szerzők:
Fényévek II. – sci-fi antológia
A végén járok, ez is tetszik (ill. azt is megtudtam belőle pl., hogy a nem ügyetlen Damon Knight felesége volt az a Kate Wilhelm, aki szintén gurított néhány színvonalas sci-fi novellát). Ott liheg szorosan ez a két kötet a Gyilkos idő, Szívélyes Fahrenheit, Kaland a végeken, Út a csillagokig, Álmok a jövőről, A seholnincs bolygó, az Ötvenedik és a Kétszázadik nyomában, remélem még sikerül ilyen jó, az említett kötetek minőségét megközelítő sci-fi antológiákat kitúrnom.