Rottweiler wrote:
Akkor rossz bulikba jársz

.
Nekem 1etlen problémám a DnBvel , hogy magas technikai követelményeket támaszt.
Tűrhető felszerelésekkel szoktunk rendelkezni, de míg trancere perfect, a basslineokat már jobban zokon veszik az erőlködők meg a hangfalak.
Nem is szeretek elmenni olyan partykra, ahol nincs meg a megfelelő háttér, mert abból úgyis csak az van hogy "óó, basszusmenet, mégmégmég" ahelyett h "óóYEEEAAAAAHHH"...
A pop közönség - mivel nem zenebuzi - lehet, igénytelenebb sok szempontból, mint egy átlag dnb buli közönsége, hiszen anyám leszarja, milyen hangokat raknak egy számba, ha a dallamát tudja dúdolászni mosogatás közben... de... Hülyeség stílusokban gondolkodni. Lehet, adott stíluson belül tudtok említeni 100 kiemelkedő számot, amíg a stíluson belül van 30000-300000 baromi szar. Pláne produceri oldalról... (pl. sok istenített drumandbass track egyszerűen szarul szól). Az pedig, hogy egy dnb party közönsége mire érzékeny, és mire nem... lehet, megintcsak nem a jó nézőpont... nem übermenschek ők sem, hogy felettébb álljanak ízlésben, tudásban bárkinek (értsd: suliba járnak, dolgoznak, szakmunkást végeznek / érettségiznek / diplomáznak, sütnek-főznek, szerelmesek, bánatosak, részegek, józanok, okosak, buták, szépek, rondák... éppúgy, mint bármely más buliban, vagy akár az utcán), semmivel sem többek, vagy kevesebbek, mint anyám. Anyám pedig Zámbó Jimmyt is szerette. Lehet, zenei ízlése nem volt kifinomult, de többek között pl. kurvajól süt/főz, és ezért (is) baromira tisztelem. Tehát miből gondolja bárki, hogy az a feltétlen jó produceri munka, amire a partyközönség megőrül? Ez a felfogás egyenlő azzal, hogy az a jobb, amit sokan szeretnek. Az pedig mégsem jó, mert kommersz. Akkor az a jó, amit senki sem szeret? Arra nincs party. Talán ha a producerek nem drumandbass/house/breakz/fos producerek lennének, a dj-k nem drumandbass/house/breakz/fos dj-k, hanem esetleg igyekeznének nevelni a közönséget, igyekeznének vmi értéket vinni a zenébe, akkor TALÁN lehetne beszélni fejlődésről, kultúráról, ilyesmiről. Mivel vannak dolgok, amiktől egy zene objektíven nézve is értékessé válik, aminél hallgatás közben ilyeneket érzel: "ebben vaze bazisok meló van, tiszteletem!", vagy "ez baziegyszerű, de bakker... zseniális!". De azoktól már nem lesz értékesebb, amikre ezt mondod: "ennek olyan a hangulata, mint annak a bazisok melós respect cuccnak, de az azé jobb... mindegy, ez újabb, belefér a szetbe, lejátszom", vagy "ez is eccerű, mint a genyó, partytracknek jó, de életben nem hallgatnám magam". A partyközönségnek pedig tökmindegy, hogy az előbbiek közül melyikre ugrál. A producernek/DJ-nek kéne tudni felmérni, hogy melyikkel ad többet az embereknek... ma már viszont a producer/DJ totál a partyközönség szintjén áll kultúrában/hozzáállásban, így a közönség megkapja, amit akar, addig, amíg meg nem unja. A fejlődésnek vége, maximum a stílus egyszerűsödése van kilátásban. Mint stíluson, ezt a breaken és a progresszív houseon lehet a legszebben illusztrálni, ez a folyamat ment végbe mindkettőn (azzal a különbséggel, hogy azok a producerek, akik higították a breaket, azok elkezdtek visszaszállingózni oda, ahonnan jöttek...). A DnB pedig nem a művésziessége miatt nem lesz mainstream, hanem ugyanamiatt, amiért a tech-house/deep-house/electro (amik most ugyan kicsit divatosak, de korban kb. a dnb-vel egykorú stílusok) sem lesz az soha. Anyám soha nem fogja dúdolászni.
Szvsz.
_________________
myspace.com/9b0music
wwaym.com
electrofly records :: glack audio records :: morphosis records